ВИНО І БОГРАЧ, АБО ПРИСУТНІСТЬ МОВ У ЛІНГВІСТИЧНОМУ ЛАНДШАФТІ ЗАКАРПАТСЬКИХ ГАСТРОФЕСТИВАЛІВ
##plugins.themes.bootstrap3.article.sidebar##
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Анотація
На Закарпатті поряд із природними, історичними та культурними пам’ятками все більша кількість місць пропонує туристам організовані програми. Серед фестивалів краю перше місце посідають фестивалі народних промислів та фольклорні фестивалі, а друге – гастрономічні або кулінарні. Гастрономічні фестивалі (особливо фестивалі вина) завойовують позиції у фестивальному туризмі Закарпаття та приваблюють до нашого краю велику кількість туристів.
Мета статті – окреслити мовний ландшафт закарпатських гастрофестивалів, які наразі перебувають на другому місці за популярністю, зокрема, докладніше проаналізувати в цьому контексті два фестивалі, які проходять у населених пунктах із компактним проживанням угорського населення: Міжнародний фестиваль різників у с. Геча та Міжнародний фестиваль
вина у м. Берегове. Огляд зроблено на підставі спостережень учасників, новинного контенту те
реклами, які з’являлися в онлайн- та офлайн-просторі, переважно про фестивалі, які проходили у 2018–2019-му роках, адже через епідемію коронавірусу аж до весни 2022 року більшість таких заходів були скасовані.
У лінгвістичному ландшафті закарпатських фестивалів та фестивальних заходів спостережено домінування державної української мови. Поруч із нею тільки епізодично з’являються мови нацменшин, що проживають на Закарпатті, і зовсім рідко (або взагалі відсутні) інші іноземні мови (наприклад англійська), що представлені хіба що на рівні окремих лексем чи синтагм. Для символічного мовного простору фестивалів у населених пунктах із компактним проживанням угорського населення характерне незначне домінування двомовних написів та української мови.
Частка наявності певної мови залежить і від того, яка цільова аудиторія фестивалю та які потреби він має на меті задовольнити. Також важливим аспектом є і те, у якій частині Закарпаття (із погляду проживання конкретної нацменшини) проводять цей захід. З’ясовано, що на фестивалях місцевого значення в населених пунктах, де компактно проживають угорці, або домінує угорська мова, або переважає двомовність. Натомість фестивалі, що мають більший успіх серед туристів, як, наприклад, Міжнародний фестиваль різників у с. Геча або Міжнародний фестиваль вина в
м. Берегове, демонструють двомовність тільки на «головних фасадах», а в символічному просторі території фестивалів домінує мова більшості.
##plugins.themes.bootstrap3.article.details##
Посилання
Baranyi, Béla (Ed.). (2009). Kárpátalja [Transcarpathia]. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások
Központja – Dialóg Campus Kiadó 541 (in Hung.).
Bartha, Csilla, Laihonen, Petteri & Szabó Tamás Péter (2015). Nyelvi tájkép kisebbségben és
többségben. Egy új kutatási területről [Linguistic landscape in minority and majority. A new field of research]. In:
Kozmács I. (ed.): Kétnyelvűségi szöveggyűjtemény [Bilingualism textbook]. Nyitra: Nyitra Konstantin Filozófus
Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, 213–227 (in Hung.).
Bátyi, Szilvia (2014). Hévíz: nyelvi tájkép orosz ecsettel [Hévíz: linguistic landscape with Russian
brush]. In: Alkalmazott Nyelvtudomány, XIV(1–2), 21–34 (in Hung.).
Bátyi, Szilvia (2015). The place-making activity of Russian in Hungary. In: Kristina Cergol Kovačević
& Sanda Lucija Udier (Eds.). Multidisciplinary Approaches to Multilingualism: Proceedigs from the CALS
conference 2014. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag, 127–143 (in Eng.).
Ben-Rafael, E., Shohamy, E., Amara, M. H. & Trumper-Hecht, N. (2006). Linguistic landscape as
symbolic construction of the public space: The case of Israel. In: D. Gorter (Ed.). Linguistic landscape: A new
approach to multilingualism. Clevedon: Multilingual Matters, 7–30 (in Eng.).
Beregszászi, A. (2005). „Csata” a szimbolikus térért, avagy a látható / láthatatlan anyanyelv [„Battle”
for symbolic space or the visible / invisible mother tongue]. In: Beregszászi A. és Papp R. (Eds.). Kárpátalja.
Társadalomtudományi tanulmányok [Transcarpathia. Social science studies]. Budapest–Beregszász: MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézet–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 158–163 (in Hung.).
Berghauer, Sándor (2012). A turizmus mint kitörési pont Kárpátalján (?). Doktori értekezés [Tourism
as a breakout point in Transcarpathia (?). PhD thesis]. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 214 (in Hung.).
Cabal-Guarro, M. (2017). Is Russian decommodifying in Catalonia? In: Russian Journal of Linguistics,
(3), 605–619 (in Eng.).
Csernicskó, István (2014). Movna polityka i movnyj landshaft suchasnoho Zakarpattia v istorychnomu
plani (1900–1944 rr.) [Language policy and language landscape of modern Transcarpathia in historical terms (1900–
]. In: Bárány E. & Csernicskó I. (Eds.). Ukrains’ko-uhors’ki mizhmovni kontakty: mynule i suchasnist’
[Ukrainian-Hungarian interlanguage contacts: past and present]: Materialy mizhnarodnoi naukovoi konferentsii.
Uzhhorod, Vyd-vo V. Padiaka, 48–66 (in Ukr.).
Csernicskó, István (2018). A kárpátaljai magyar kisebbség nyelvmegtartásáról és gazdasági
életképességéről a nyelvi tájkép tükrében [On language maintenance and economic viability of the Hungarian
minority in Transcarpathia in the light of the linguistic landscape]. In: Metszetek, 7, 2018/1, 119–141 (in Hung.).
Csernicskó, István (2019). Fények és árnyak. Kárpátalja nyelvi tájképéből. [Lights and shadows. From
the linguistic landscape of Transcarpathia]. Ungvár: Authdor-Shark (in Hung.).
Da Silva, E. & Heller, M. (2009). From protector to producer: The role of the Sate in the discursive shift
from minority rights to economic development. In: Language Policy, 8, 95‒116 (in Eng.).
Dal Negro, S. (2009). Local policy modeling the linguistic landscape. In: E. Shohamy & D. Gorter
(Eds.). Linguistic landscape. Expanding the scenery. New York & London, Routledge, 206–218 (in Eng.).
Dégi, Zs. (2012). The Linguistic Landscape of Miercurea Ciuc (Csíkszereda). In: Acta Universitatis
Sapientiae: Philologica, 4(2), 341–356 (in Eng.).
Gorter, D. (2017). A nyelvi tájkép tanulmányozása: bevezetés a tudományterületbe [The study of the
linguistic landscape: an introduction to the discipline]. In: Regio, 25/3, 31–49 (in Hung.).
Heller, M., Pujolar, J. & Duchêne, A. (2014). Linguistic commodification in tourism. In: Journal of
Sociolinguistics, 18(4), 539–566 (in Eng.).
Heltai, B. É. (2014). Többnyelvűség, turizmus, új migráció és gazdaság: Átalakuló interetnikus
kapcsolatok és a többnyelvűség új formái egy németek, finnek, magyarok és cigányok lakta településen
[Multilingualism, tourism, new migration and economy: transforming inter-ethnic relations and new forms of
multilingualism in a settlement of Germans, Finns, Hungarians and Gypsies]. In: Így kutattunk mi! Tanulmánykötet
II [That’s how we searched! Textbook II]. Budapest: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, 9–20 (in Hung.).
Hires-László, Kornélia (2015). Nyelvi tájkép és etnicitás Beregszászon [Linguistic landscape and
ethnicity in Berehovo]. In: Márku, A. & Hires-László, K. (Eds.). Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép:
Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból [Language teaching, bilingualism, linguistic
landscape: studies from the research of the Antal Hodinka Centre for Linguistic Research]. Ungvár: Autdor-Shark,
–185 (in Hung.),
Holecz, M., Bartha, Cs. & Varjasi, Sz. (2016). Új paradigma vagy térfoglalás? Nyelvhasználók a
periférián és a többnyelvűség kritikai (nyelvi) tájképe [New paradigm or occupation of space? Language users on
the periphery and the critical (linguistic) landscape of multilingualism]. In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok
XXVIII, 73–89 (in Hung.).
Kallen, J. (2009). Tourism and representation in the Irish linguistic landscape. In: E. Shohamy &
D. Gorter (Eds.). Linguistic landscape: Expanding the scenery. London: Routledge, 270–283 (in Eng.).
Karmacsi, Zoltán (2014a). Település- és utcanevek Kárpátalja magyarlakta településein [Settlement and
street names in Hungarian settlements of Transcarpathia]. In: Beregszászi, A., Hires-László, K. (szerk.). Meszelt
falakon túl: Születésnapi köszöntő kötet Kótyuk István tiszteletére [Beyond whitewashed walls: a birthday book in
honour of István Kótyuk]. Beregszász: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 87–98 (in Hung.).
Karmacsi, Zoltán (2014b). Vizuális kétnyelvűség: az új nyelvtörvény adta lehetőségek [Visual
bilingualism: the opportunities offered by the new language law]. In: Bárány E., Csernicskó I. (Eds.). Az ukrán–
magyar nyelvi kapcsolatok múltja és jelene. Nemzetközi tudományos konferencia előadásai [The past and present of
Ukrainian-Hungarian language relations. Papers presented at an international scientific conference]. Ungvár: V
Pagyaka Kiadó, 120–131 (in Hung.).
Karmacsi, Zoltán (2017). A nyelvi tájkép változásának egy aspektusa. [One aspect of the changing
linguistic landscape]. In: Márku, Anita és Tóth, Enikő (Eds.). Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás.
Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III [Multilingualism, regionalism, language
teaching. Studies from the research of the Antal Hodinka Centre for Linguistic Research III]. Ungvár: RIK-U Kft.,
–61 (in Hung.).
Karmacsi, Zoltán (2018a). Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe [Linguistic landscape of
tourist attractions in Transcarpathia]. In: Metszetek, 2018/1, 7, 91–118 (in Hung.).
Karmacsi, Zoltán (2018b). Egy kárpátaljai gasztrofesztivál nyelvi tájképe [The linguistic landscape of a
gastronomic festival in Transcarpathia]. In: Nagy-Kolozsvári, Enikő & Kovács, Szilvia (Eds.). Multikulturalizmus és
diverzitás a 21. században. Absztraktkötet [Multiculturalism and diversity in the 21st century. Abstracts]. Ungvár:
RIK-U Kft., 136–139 (in Hung.).
Karmacsi, Zoltán (2018c). Turizmus és nyelvi tájkép [Tourism and linguistic landscape]. In: Tódor
Erika-Mária, Tankó Enikő & Dégi Zsuzsanna (Eds.). Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség. Nyelvhasználat, nyelvi tájkép
és gazdasági élet (I.). [Linguistic landscape, linguistic diversity. Language use, linguistic landscape and economic
life (I.)]. Kolozsvár: Scientia, 211–221 (in Hung.).
Karmacsi, Zoltán (2019a). Linguistic Landscape of Transcarpathia’s Tourism. In: Csernicskó, István &
Márku, Anita (Eds.). A nyelvészet műhelyeiből. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont
kutatásaiból V. [From the linguistics workshops. Studies from the research of the Antal Hodinka Centre for
Linguistic Research V]. Ungvár: Autdor-Shark, 101–124 (in Eng.).
Karmacsi, Zoltán (2019b). Kárpátaljai gasztrofesztiválok nyelvi tájképe [Linguistic landscape of
gastronomic festivals in Transcarpathia]. In: Lajos Katalin, Tapodi Zsuzsa (Eds.). Köztes terek [Spaces in between].
Kolozsvár: Scientia, 299–317 (in Hung.).
Laitinen, M. & Zabrodskaja, A. (2015). Dimensions and dynamics of sociolinguistic landscapes in
Europe. In: M. Laitinen & A. Zabrodskaja (Eds.). Dimensions of Sociolinguistics Landscapes in Europe. Materials
and Methodological Solutions. Frankfurt am Main: Peter Lang, 11–25 (in Eng.).
Natsional’nyj atlas Ukrainy (2009). Kyiv: Derzhavne naukovo-vyrobnyche pidpryiemstvo
«Kartohrafiia», 440 (in Ukr.).
Pachné, Heltai B. (2017). Nyelvcsere és szezonális migráció egy többnyelvű magyarországi
közösségben. Nyelvi gyakorlatok, ideológiák és kommodifikáció társadalmi folyamatok nexusában [Language
exchange and seasonal migration in a multilingual Hungarian community. Language practices, ideologies and
commodification in the nexus of social processes]. Budapest: ELTE. PhD-értekezés, 241 (in Hung.).
Pavlenko, A. (2008). Multilingualism in Post-Soviet Countries: Language Revival, Language Removal,
and Sociolinguistic Theory. In: The International Journal of Bilingual Education and Bilingualism, 11 (3–4), 275–
(in Eng.).
Zakarpattya Region. Ukraine Today: Catalog of leading enterprises of Ukraine. Available at:
www.rada.com.ua/eng/RegionsPotential/Zakarpattya (in Eng.).
Sass, Enikő (2008). Kárpátalja Ukrajna turizmusában betöltött pizíciójának vizsgálata [Investigating the
potential of Transcarpathia for tourism in Ukraine]. In: Szónoky, Ancsin G. (szerk.). Magyarok a Kárpátmedencében: Tudományos nemzetközi konferencia, CD-ROM [Hungarians in the Carpathian Basin: international
scientific conference, CD-ROM]. Szeged: (kiadó nélkül), 465–476 (in Hung.).
Sass, Enikő (2012). A kárpátaljai falusi turizmus múltja, jelene és jövőképe [The past, present and
future of rural tourism in Transcarpathia]. In: Aubert, A., Gyuricza, L. & Huszti Zs. (Eds.). A kultúra turizmusa a
turizmus kultúrája [Tourism of culture is the culture of tourism]. Pécs: IDResearch Kft.; Publikon, 529–549 (in Hung.).
Sass, Enikő (2016). Kárpátalja fesztiváljainak elemzése internetes megjelenésük alapján [Analysis of
the festivals in Transcarpathia based on their web presence]. In: Jászberényi, M., Zátori, A. & Ásványi K. (Eds.).
Fesztiválturizmus. [Festival tourism]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 368–382 (in Hung.).
Shohamy, E. (2006). Language policy: Hidden agendas and new approaches. London: Routledge, 185
(in Eng.).
Shohamy, E. (2015). LL research as expanding language and language policy. In: Linguistic Landscape,
(1/2), 152–171 (in Eng.).
Spolsky, B. (2009). Language management. Cambridge: CUP. DOI: 10.1017/CBO9780511626470 (in Eng.).
Termal’ni vody. Available at: https://uk.wikipedia.org/wiki/ (in Ukr.).
Termal’ni dzherela v Ukraini. Available at: https://tsikaviy-svit.com/ (in Ukr.).
Tóth, Enikő (2014a). A magyar nyelv megjelenése Badaló és Halábor nyelvi tájképében [The
appearance of the Hungarian language in the linguistic landscape of Badaló and Halábor]. In: Limes – 2014. A II.
Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve, I. évfolyam. Ungvár, V. Pagyak Kiadója, 57–
(in Hung.).
Tóth, Enikő (2014b). Mezőgecse község nyelvi tájképe: szociolingvisztikai elemzés [Linguistic landscape
of the village of Mezőgecse: sociolinguistic analysis]. In: Studii z filolohii ta zhurnalistyky. Uzhhorod, Vydavnytstvo
FOP Breza, 2, 410–412 (in Hung.).
Turystycheskye marshruty Zakarpat’ia. Zakarpatskaia oblasnaia hosudarstvennaia admynystratsyia (in Russ.).
Thurlow, C. & Jaworski, A. (2010). Tourism Discourse: Language and Global Mobility. Basingstoke,
UK: Palgrave Macmillan, 291 (in Eng.).