A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVHASZNÁLAT REGIONÁLIS JEGYEIRŐL ÉS AZ EZEKHEZ FŰZŐDŐ BESZÉLŐI ATTITŰDÖKRŐL
##plugins.themes.bootstrap3.article.sidebar##
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Анотація
Унаслідок обмеженості сфер використання угорської мови та контактів із державною мовою в середовищі закарпатських угорців характерним є те, що в офіційних зверненнях, а також у письмових висловленнях мовці використовують форми, що відрізняються від угорської
літературної мови. Стаття ґрунтована на результатах двох окремих досліджень. У ході першого проаналізовано аудіозаписи 75 спрямованих інтерв’ю, зроблених у 26 населених пунктах Берегівського району. Під час аналізу матеріалу бесід ідентифіковано 150 запозичених
слов’янських елементів. Друге дослідження – це опитування, проведене в середовищі закарпатських угорських школярів. Респондентами залучено 1490 осіб віком 14–17 років, у яких ми поцікавилися про їхнє ставлення до різних варіантів мови. Формулюючи запитання в останній частині анкети, що мала на меті проаналізувати мовну свідомість закарпатських угорських школярів, автори мали на меті з’ясувати, які знання нормативних зразків, шаблонів та літературних норм для певних офіційних ситуацій (шкільний урок, заповнення анкети стосовно мовлення) буде продемонстровано в письмових відповідях респондентів, якими є ті нелітературні форми, що їх приймає, творить чи обирає молодь. Виявлено, що в аналізованому середовищі закарпатських угорців значною мірою поширені запозичення зі слов’янських мов. Це стосується як дорослого населення, так і молоді шкільного віку. Останні, відповідаючи на запитання анкети про мововживання, часто використовують форми та вислови, не притаманні угорській літературній мові.
Подібні соціолінгвістичні дослідження можуть значною мірою посприяти вдосконаленню ефективної методики викладання рідної мови та її застосуванню на практиці, адже завдяки ним можна отримати відомості про наявні недоліки, а різноманітні хрестоматії та словники сприятимуть усвідомленню відмінностей між варіантами мови.
##plugins.themes.bootstrap3.article.details##
Посилання
Berehsasi, A. & Chernychko, S. (2020). Hroshi ta (movna) polityka. Vizual'na konstruktsiia movnoi
polityky na banknotakh na terytorii suchasnoho Zakarpattia. Törökbálint: Termini Egyesület. 120 (in Ukr.).
Hazdah, V. (2012). Vykorystannia mov (ridnoi ta derzhavnoi) uhors’komovnymy uchniamy
Zakarpattia. In: Prolínání Slovanských Prostředí. Editoři: PhDr. Marcel, Č., Ph.D. (literárněvědná část), Mgr.
Kateřina, K., Ph.D. (jazykovědná část), PhDr. Marek, P., (historická část) Červený Kostelec. Praha,185–194 (in Ukr.).
Kovtiuk, Y. (2007). Ukraynskye zaymstvovanyia v uzhanskom venherskom hovore / Pod redaktsyej y s
predyslovyem A. Zoltana. Nyred’khaza, 340 (in Russ.).
Mokan’, A. A. (1966). Venherskye zaymstvovanyia v maramoroshskom ukraynskom dyalekte
Zakarpatskoj oblasty. Extended abstract of PhD dissertation(in Russ.). Tartu, 21 (in Russ.).
Ablonczy, B. & Bárdi, N. (2010). Határon túli magyarok: mérleg, esély, jövő [Hungarians beyond the
border: balance, opportunity, future]. In: Bitskey, B. (szerk.). Határon túli magyarság a 21. században
konferenciasorozat a Sándor-palotában 2006–2008 [Hungarians beyond the borders in the 21st century conference
series in the Sándor Palace 2006–2008]. Köztársasági Elnöki Hivatal. 11–40 (in Hung.).
Bańczerowski, J. (1998). Néhány gondolat a nyelvi és a kommunikációs normákról [Some thoughts on
language and communication standards]. In: Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard], 122, 129–133 (in
Hung.).
Bencédy, J. (1994). A beszélt nyelv és norma [The spoken language and the norm]. In: Kemény, G. &
Kardos, T. (szerk.). A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában [The Hungarian language
norm in today's language use]. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete. 17–21 (in Hung.).
Beregszászi, A. & Csernicskó, I. (2006). A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződése
[Social stratification of Hungarian language use in Transcarpathia]. Ungvár: PoliPrint, 108 (in Hung.).
Beregszászi, A. & Márku, A. (2003). A kárpátaljai magyar középiskolások nyelvhasználatáról [On
language use by Hungarian secondary school students in Transcarpathia]. In: Csernicskó, I. (szerk.). A mi szavunk
járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba [The way of our word. Introduction to the use of the
Transcarpathian Hungarian language]. Ungvár: PoliPrint, 179–207 (in Hung.).
Beregszászi, A. & Nagy-Kolozsvári, E. (2019). Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar
tannyelvű iskolákban [Teaching reading and writing in Hungarian-language schools in Transcarpathia]. In: Magyar
Nyelvőr [Hungarian Language Guard], 143, 151–172 (in Hung.).
Borbély, A. (2001). A nyelvcsere folyamata és kutatása [The process of language exchange and
research]. In: Nyelvtudományi Közlemények [Linguistics Publications]. 98, 193–215 (in Hung.).
Csernicskó, I. (2013). Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–
[States, languages, state languages. Language policy in present-day Transcarpathia (1867–2010)]. Budapest:
Gondolat kiadó, 575 (in Hung.)
Csernicskó, I. & Márku, A. (szerk.). (2007) “Hiába repülsz te akárhová…” Segédkönyv a kárpátaljai
magyar nyelvjárások tanulmányozásához. [“In vain you fly anywhere...” A guide to the study of the Transcarpathian
Hungarian dialects]. PoliPrint: Ungvár. 360 (in Hung.).
Csernicskó, I. (1995). A kárpátaljai magyarság és a kétnyelvűség (1945–1993) [The Hungarian
community in Transcarpathia and bilingualism (1945-1993)]. In: Kassai, I. (szerk.). Kétnyelvűség és magyar
nyelvhasználat [Bilingualism and Hungarian language use]. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete, 129–145 (in Hung.).
Csernicskó, I. (1997). Amit a kárpátaljai magyarság kétnyelvűségéről tudunk [What we know about
Hungarian bilingualism in Transcarpathia]. In: Kiss, G. & Zaicz, G. (szerk.). Szavak – Nevek – Szótárak. Írások Kiss
Lajos 75. születésnapjára [Words – Names – Dictionaries. Writings for the 75th birthday of Lajos Kiss]. Budapest:
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, 88–93 (in Hung.).
Csernicskó, I. (2019). Fények és árnyak. Kárpátalja nyelvi tájképéből [Lights and shadows. From the
linguistic landscape of Transcarpathia]. Ungvár: Autdor-Shark, 240 (in Hung.).
Csernicskó, I. (2016). Nyelvpolitika a háborús Ukrajnában [Language policy in war-torn Ukraine].
Ungvár: Autdor-Shark, 140 (in Hung.).
Fedinec, Cs. & Csernicskó, I. (2020). Nyelvi kirakós Kárpátaljáról. Történelmi és politikai dimenziók
(1867–2019) [Language puzzle from Transcarpathia. Historical and political dimensions (1867–2019)]. Budapest:
Társadalomtudományi Kutatóközpont – Gondolat Kiadó, 214 (in Hung.).
Fodó, S. (1973). Szláv jövevényszók a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban [Slavic loanwords in the
Transcarpathian Hungarian dialects]. In: Magyar Nyelvjárások [Hungarian Dialects]. XIX, 41–52 (in Hung.).
Gazdag, V. (2010). A kárpátaljai magyar köznyelv szláv lexikai elemei Zelei Miklós A kettézárt falu c.
dokumentumregényében [The Slavic lexical elements of the Transcarpathian Hungarian vernacular in Miklós Zelei's
documentary novel The Village of the Split]. In: Acta Beregsasiensis II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar
Főiskola tudományos évkönyve [Acta Beregsasiensis Scientific yearbook of the Ferenc Rákóczi Ferenc
Transcarpathian Hungarian College]. IX, 3, 29–40 (in Hung.).
Gazdag, V. (2013). Államnyelvi kontaktuselemek a kárpátaljai magyar sajtóban [State language contact
elements in the Transcarpathian Hungarian press]. In: Fedinec, Cs. & Szoták, Sz. (szerk.). Változó világ – változó
közösségek a Kárpát-medencében [Changing world – changing communities in the Carpathian Basin]. Budapest:
Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 199–242 (in Hung.).
Gazdag, V. (2017). Nyelvi interferencia a kárpátaljai magyar irodalmi művekben [Linguistic
interference in Transcarpathian Hungarian literary works]. In: Márku, A. & Tóth, E. (szerk.). Többnyelvűség,
regionalitás, nyelvoktatás [Multilingualism, regionalism, language teaching]. Ungvár: “Rik-U”, 178–185 (in Hung.).
Gazdag, V. (2013). Orosz / ukrán lexikai elemek a kárpátaljai magyar nyomtatott sajtóban
[Russian / Ukrainian lexical items in the Transcarpathian Hungarian printed press]. In: Gecső, T. & Sárdi, Cs.
(szerk.). Nyelvhasználat a médiában, Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 115. tagja [Language
use in the media, Aids to the study of linguistics. Series 115]. Budapest: Tinta Kiadó, 33–39 (in Hung.).
Gazdag, V. (2010). Szláv eredetű lexikai elemek a Beregszászi járás magyar nyelvjárásaiban
(Kárpátalja, Ukrajna) [Lexical elements of Slavic origin in the Hungarian dialects of Berehovo district
(Transcarpathia, Ukraine)]. In: Fábri, I. & Kötél, E. (szerk.). Határhelyzetek III. Önmeghatározási kísérletek:
hagyományőrzéstől a nyelvi identitásig [Boundary situations III. Attempts at self-definition: from tradition to
linguistic identity]. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 124–160 (in Hung.).
Gombocz, Z. (1931). Nyelvhelyesség és nyelvtudomány [Linguistic correctness and linguistics]. In:
Magyar Nyelv [Hungarian Language], 27, 1–11 (in Hung.).
Jánk, I. (2019). Lingvicizmus a Kárpát-medence négy országának gyakorló és leendő magyartanárainál
[Lingvicism among practising and prospective Hungarian teachers in the four countries of the Carpathian Basin]. In:
Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard], 143, 31–46 (in Hung.).
Karmacsi, Z. (2020). “Róka у лісі живе”. Stratégiák az etnikailag heterogén családokban nevelkedő
gyermekek nyelvi szocializációjában Kárpátalján [“Róka u лісі живе”. Strategies for language socialization of
children from ethnically heterogeneous families in Transcarpathia]. Törökbálint: Termini Egyesület, 160 (in Hung.).
Komlós, A. (2001). A szlovákiai magyarok kétnyelvűségének tanulságai. Beszélgetés Lanstyák
Istvánnal régiónk sajátos nyelvi jelenségéről [Lessons from the bilingualism of Hungarians in Slovakia. A
conversation with István Lanstyák on the specific linguistic phenomenon of our region]. In: Nyelvünk és kultúránk
[Our language and culture], 117, 38–46 (in Hung.).
Kontra, M. (2010). Hasznos nyelvészet [Useful linguistics]. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet, 240 (in Hung.).
Kontra, M. (2013). Magyar kétnyelvűség – áldás vagy átok? [Hungarian bilingualism – a blessing or a
curse?]. In: Hungarológiai Közlemények [Publications in Hungarian Studies]. Bölcsészettudományi Kar, Újvidék. 3, 1–12 (in Hung.).
Lanstyák, I. (2014). Nyelvalakítás és nyelvi ideológiák [Language learning and linguistic ideologies].
Pozsony: Comenius Egyetem, 264 (in Hung.).
Lizanec, P. (1970). Magyar-ukrán nyelvi kapcsolatok (A kárpátontúli ukrán nyelvjárások anyagai
alapján) [Hungarian-Ukrainian language relations (Based on the materials of Ukrainian dialects of Transcarpathian
Ukraine)]. Uzshorod: Uzshorodi Állami Egyetem, 248 (in Hung.).
Lizanec, P. (1993). Ukrán valamint orosz elemek a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban [Ukrainian and
Russian elements in the Transcarpathian Hungarian dialects]. In: Az ungvári Hungarológiai Intézet tudományos
gyűjteménye [The scientific collection of the Hungarological Institute in Uzhhorod]. Ungvár–Budapest: Intermix
Kiadó, 50–56 (in Hung.).
Márku, A. (2013). “Po Zákárpátszki”. Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű
kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben [“Po Zakarpatski”. Bilingualism, bilingual influences
and bilingual communication strategies in the Hungarian community in Transcarpathia]. Ungvár: “Líra”
Poligráfcentrum, 244 (in Hung.).
Nádasdy, Á. (2002) Mi a baj a nyelvműveléssel? [What’s wrong with language learning?]. In:
Népszabadság [People’s freedom], 18, 30–31 (in Hung.). 36. Rot, A. (1968). A magyar nyelv fejlődése. A magyar keleti szláv nyelvi kapcsolatok [The development of
the Hungarian language. Hungarian Eastern Slavic language relations]. Kijev–Uzsgorod: Ragyanszka Skola, 288 (in
Hung.).
Rot, A. (1967). Magyar-ukrán és ukrán-magyar kétnyelvűség Kárpát-Ukrajnában [Hungarian-Ukrainian
and Ukrainian-Hungarian bilingualism in Carpatho-Ukraine]. In: Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard],
, 185–191 (in Hung.).
Tolcsvai Nagy, G. (2019). Az államnyelv oktatása, az írás és az olvasás tanítása a határon túli magyar
régiókban [Teaching the official language, reading and writing in Hungarian regions beyond the borders]. In:
Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard], 143, 133–137 (in Hung.).
Tolcsvay Nagy, G. (1998). A nyelvi norma [The linguistic norm]. In: Magyar Nyelvőr [Hungarian
Language Guard], 122, 201–213 (in Hung.).
Váradi, T. & Kontra, M. (1994). A stigmatizált magyar kijelentő mód társadalmi disztribúciójáról [On
the social distribution of the stigmatised Hungarian mode of utterance]. In: Kemény, G.–Kardos, T. (szerk.) A
magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában [The Hungarian language norm in today's
language use]. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete, 115–124 (in Hung.).
Zoltán, A. (2005). Szavak, szólások, szövegek [Words, sayings, texts]. Budapest: Nyelvészeti és
filológiai tanulmányok, 273 (in Hung.).