LOANWORDS IN THE HUNGARIAN LANGUAGE BASED ON AN ONLINE DICTIONARY

Main Article Content

István Csernicskó
Anita Márku

Abstract

Introduction. The lexical borrowing is the most obvious consequence of language interactions and bilingualism. The Hungarian language area belongs to eight different states. It is natural and necessary that many loanwords are used in the varieties of the Hungarian language outside of
Hungary.
Purpose. This paper gives a foretaste of the Transcarpathian material of the Termini HungarianHungarian online dictionary, showing how close correlations can be seen between social and political
changes occurring in Hungarian-speaking regions outside Hungary and the extension of the material of that online dictionary. The analysis points out that the varieties of Hungarian in the surrounding countries necessarily exhibit divergent developments in an intimate relationship with the social, political, economic, and cultural state of affairs observable in the individual countries.
Results. As of the end of September 2022, the dictionary database contained 5,356 dictionary entries (words). Since this online loanword list contains direct borrowings from many languages of the Carpathian Basin that are in contact with Hungarian (mostly from the official or state languages of Hungary’s neighboring countries, including Slovak, Ukrainian, Romanian, Serbian, Croatian, Slovenian, and German), the database is a rich source for the study of contacts between Hungarian and IndoEuropean languages.
The Termini Hungarian-Hungarian dictionary provides excellent support for the fact that after the formation of administrative borders, they begin to influence the language varieties spoken within and on the other side of the border.
Boundaries define the social networks of language speakers. Relations within the border are strengthened, cross-border relations encounter obstacles. Thus, state borders have a dual nature, as they bring about convergence and divergence at the same time. The varieties spoken within the border begin to approach each other and develop towards equalization, while the varieties spoken on the other side of the border begin to develop separately and may even eventually turn into a new language.
Conclusion. The online dictionary database creates great opportunities for researching linguistic interactions and word borrowing. This online dictionary can be particularly useful when studying interactions between the Hungarian and Slavic languages.

Article Details

Section
Статті
Author Biographies

István Csernicskó, Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education and University of Pannonia (Berehove, Ukraine)

Doctor of Linguistics,
Professor of the Department of Philology at Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian College of
Higher Education and University of Pannonia
(Berehove, Ukraine)
e-mail: csernicsko.istvan@kmf.org.ua
ORCID: https://orcid.org/0000-0003-4512-988X

Anita Márku, Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education (Berehove, Ukraine)

PhD, Associated Professor of Linguistics,
Docent of Eszterházy Károly Catholic University and ELKH Research Institute for Linguistics
(Budapest, Hungary) and of the Department of Philology at Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian College of
Higher Education (Berehove, Ukraine)
e-mail: marku.anita@uni-eszterhazy.hu
ORCID: https://orcid.org/0000-0001-8976-117X

References

Benő, A., Lanstyák, I. , P. Márkus, K. & M. Pintér T. (2021). A Termini magyar–magyar szótár és

adatbázis szerkezeti és szerkesztési sajátosságai [Structure of the Termini Hungarian-Hungarian Dictionary and

Corpus]. In: Magyar Nyelvőr, 145, 4, 378–389(in Hung.).

Benő A., Juhász, T. & Lanstyák, I. (2020). A Termini „határtalan” szótára. [Termini, the „borderless”

Dictionary]. In: Magyar Tudomány, 181, 2, 153–63 (in Hung.).

Benő, A. & Péntek, J. (szerk.) (2011). A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve. [Ten Years in the

Termnini Hungarian Research-Network]. Dunaszerdahely–Kolozsvár: Gramma Nyelvi Iroda – Szabó T. Attila

Nyelvi Intézet (in Hung.).

Beregszászi, A. (1997). Kárpátaljai szavak a Magyar Értelmező Kéziszótárban? [Hungarian words in

the Hungarian Interpretive Dictionary?]. In: Pánsíp, V/2, 24–27 (in Hung.).

Csernicskó, I., Hires, K. & Márku, A. (2010). A szókölcsönzés [Lexical borrowing]. In: Csernicskó

István (szerk.): Megtart a szó. Hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról [The word keeps us.

Useful information about Transcarpathian Hungarian language usage]. Budapest–Beregszász: MTA–Hodinka

Antal Nyelvészeti Kutatóintézet, 82–93 (in Hung.).

Csernicskó, I., Márku, A. & Máté, R. (2022). The (online) dictionary of pluricentric Hungarian. In:

Rudolf Muhr, Reglindis De Ridder, Gerhard Edelmann, Aditi Ghosh eds. Pluricentric languages in different

theoretical and educational contexts. Graz–Berlin: PCL-PRESS, 145–154 (in Eng.).

Csernicskó, I. & Márku, A. (2021). Ízelítők a Termini magyar–magyar szótár kárpátaljai anyagából.

[Samples from the Transcarpathian material of the Termini Hungarian-Hungarian Dictionary]. In: Magyar Nyelvőr,

/4, 417–431 (in Hung.).

Csernicskó, I. 2003. A nyelvi egységről és a nyelvi különfejlődésről. In: Csernicskó István (szerk.): A

mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba [The way of our word. Introduction to the use

of the Transcarpathian Hungarian language]. PoliPrint. Ungvár, 251–258 (in Hung.).

Csernicskó, I., Hires-László, K., Karmacsi, Z., Márku, A., Máté R. & Tóth-Orosz, E. (2021). A

magyarok és a Magyar nyelv Kárpátalján [Hungarians and Hungarian language in Transcarpathia]. Termini

Egyesület. Törökbálint, 160 (in Hung.).

Eőry, V. (2007). Értelmező szótár+ [Defining dictionary plus]. Budapest: Tinta Kiadó (in Hung.).

Karmacsi, Z., Márku, A., & Csurman-Puskás, A. (2022). The Expedience of the Termini online

Hungarian–Hungarian Dictionary in the Process of Teaching Hungarian as a Foreign Language(in Transcarpathia).

In: Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica, 2, 233–255 (in Eng.).

Kolláth, A., Lehocki-Samardžić, A. & Vukov Raffai, É. (2021). Az oktatás terminológiája a Terminiszótárban – délszláv nyelvi kontaktusban. [The terminology of education in the Termini dictionary - South Slavic

language contact]. In: Magyar Nyelvőr, 145/4, 389–401 (in Hung.).

Lanstyák, I., Benő, A., & Juhász, T. (2011). A Termini magyar–magyar szótár és adatbázis [The

Termini Hungarian-Hungarian Dictionary and Corpus]. In: Benő, A. –Péntek, J. (eds.): A Termini Magyar Nyelvi

Kutatóhálózat tíz éve [Ten Years in the Termnini Hungarian Research-Network]. Gramma Nyelvi Iroda – Szabó T.

Attila Nyelvi Intézet, Dunaszerdahely–Kolozsvár, 340–358 (in Hung.).

Lanstyák, I. 1995. Többközpontú nyelv-e a magyar? [Is Hungarian a pluricentric language?] Irodalmi

Szemle 38(1), 72–84 (in Hung.).

Lanstyák, I. (2008). A magyar szókészlet szétfejlődése 1918 után [The development of the Hungarian

vocabulary after 1918]. In: Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. [Values, dimensions in Hungarian

research] (Ed. Cs. Fedinec). Budapest: MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, 118–135 (in Hung.).

Muhr, R., Vančo, I., Kozmács, I., & Huber, M. (Eds.). (2020). Hungarian as a Pluricentric Language in

Language and Literature. Bern, Switzerland: Peter Lang D. Retrieved Jul 9, 2021 (in Eng.).

Palander, M., Riionheimo, H., & Koisvisto, V. 2018. Introduction: Creating and Crossing Linguistic

Borders. In: Palander, M., Riionheimo, H., & Koisvisto, V. (eds.): On the Border of Language and Dialect. Finnish

Literature Society. Helsinki, 7–15 (in Eng.).

Péntek, J. (2009). Termini: The Network of Hungarian linguistic Research Centres in the Carpathian

Basin. Minorities Research, 11, 97–123 (in Eng.).

Péntek, János (2007). Transzszilvanizmusok, romanizmusok és a határtalanítás programja

[Transylvanianisms, Romanisms and the program of debordering]. In: Maticsák Sándor (szerk.) Nyelv, nemzet,

identitás. I. kötet. [Language, Nation, Identity]. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. Budapest – Debrecen,

–125 (in Hung.).

Péntek, János (2018). A külső régiók. [The outer regions]. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A magyar

nyelv jelene és jövője [The Present and the Future of Hungarian Language]. Gondolat Kiadó. Budapest, 179–198

(in Hung.).

Pusztai, F. (ed.) (2003). Magyar értelmező kéziszótár. Második, átdolgozott kiadás [Concise defining

dictionary of Hungarian. 2nd, revised edition]. Budapest: Akadémiai Kiadó (in Hung.).

Szilágyi N. S. (2008). A magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban [Hungarian

language in countries neighboring Hungary]. In: Fedinec Csilla (szerk.): Értékek, dimenziók a

magyarságkutatásban. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság. Budapest, 105–17 (in Hung.).

Szoták, Sz. (2021). Országspecifikus oktatási terminusok terminológiai és szociolingvisztikai elemzése

a Termini magyar–magyar szótár példái alapján (Ausztria) [Terminological and sociolinguistic analysis of countryspecific educational terms based on examples from the Termini Hungarian-Hungarian dictionary (Austria)]. In:

Magyar Nyelvőr, 145/4, 402–417 (in Hung.).

Termini Hungarian Research-Network. Magyar Nyelvi Kutatóhálózat. Available at:

http://termini.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=firstpage (in Hung.).

Tolcsvai, Nagy, G. (1998). Lehetőségek és kötelességek a magyar nyelvi tervezésben. [Opportunities

and duties in Hungarian language planning]. In: Tolcsvai Nagy Gábor. Nyelvi tervezés [Language planning].

Universitas Kiadó. Budapest (in Hung.).

Tolcsai, Nagy, G. (szerk.) (2007). Idegen szavak szótára [Dictionary of foreign words]. Osiris Kiadó.

Budapest (in Hung.).

Tolcsvai, Nagy, G. (2018). Az anyaország és a külső régiók, a határtalanítás [The motherland and the

external regions: de-bordering in language]. In: Tolcsvai Nagy G. (szerk.): A magyar nyelv jelene és jövője [The

Present and the Future of Hungarian Language]. Gondolat Kiadó. Budapest, 150–63 (in Hung.).

Máté, R., Tóth-Orosz, E. & Csernicsko, I. (2022). Онлайн-словник плюрицентричної угорської

мови [The online dictionary of pluricentric Hungarian]. In: Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica, 1, 27–42

(in Ukr.).